Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9404 / QUATTRO.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-26 | 49KB | 823 lines

@VQuattro Pro v5.0 for DOS@N @VQuintesszencia DOS-ra@N Manapság windowsos táblázatkezelôk vannak a fókuszban, ennek ellenére a Borland és a Lotus változatlanul kínálatában tart egy-egy DOS-os változatot is. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy mit tud nyújtani egy számolótábla, amelyet közvetlenül a DOS-ra terveztek. Egy ilyen program nyilvánvalóan nem élhet a windowsos környezet által kínált grafikus elemekkel és más eszközökkel, ugyanakkor nem is kívánja meg az ahhoz szükséges erôforrásokat sem. Választásunk a Borland DOS-os Quattro Prójára esett. Részben újdonsága miatt döntöttünk mellette -- a két esélyes: a Lotus 1--2--3 for Dos 3.4 és a Borland Quattro Pro v5.0 for DOS közül ez utóbbi jelent meg késôbb a piacon --, részben pedig koncepcionális újszerûsége vonzott, s talán nem utolsó szempont az sem, hogy a Quattro jelenleg ötödannyiba kerül, mint vetélytársa, noha szolgáltatásait tekintve ""party-ban van" azzal. @VA notebook szisztéma@N Kezdjük a koncepcióval. Elegánsabban programtervezési filozófiának is nevezhetnénk azt a módot, ahogyan a Borland újraalkotta DOS-os számolótábla programját. Hiába is keresünk benne ""varázslót" (wizard) vagy ""szakértôt" (expert), mert a tervezôk nem alakítottak ki efféle macrokat (sic!). Ehelyett az egyes funkciók minôségi kidolgozására koncentráltak, miközben feltételezték, hogy a program használója képes lesz megtanulni mûködtetni azokat -- külön segédletek nélkül is --, amennyiben szüksége van rá. Szóval felnôtteknek szánták ezt a programot (""...not for kids...")! Használat közben kifejezetten komfortos érzete támad az embernek. Kezdjük mindjárt az újdonságok számbavételével. Az áttekinthetôséget s ezáltal a munka megkönnyítését szolgálja az a Borland-féle lelemény, ami a DOS-os számolótáblák között itt és most (nun et hic) elôször jelenik meg, nevezetesen az egyes számolótáblák úgynevezett jegyzettömbökbe (notebookokba) szervezése. Egyidejûleg 32 ilyen jegyzettömböt tarthatunk megnyitva. Egy-egy ilyen tömb 256 számolótáblát fûz egybe telefonregiszterszerûen, ahol a jelzôfülecskéken az egyes lapok nevei szerepelnek. Laponként 8192 sort és 256 oszlopot tartalmaz a jegyzettömb, azaz egy ilyen tömb 8192x256x256 cellából áll, s tömbökbôl 32 lehet a memóriában. Az egyes jegyzettömbök ""ablakszerûen" méretezhetôk és mozgathatók a képen -- csak karakteres képernyômód esetén --, de akár ki is csempézhetjük velük a képernyôt -- ezt viszont tetszés szerinti képernyômódban (WYSYWYG módban is). Ha két-háromnál több tömbbel dolgozunk, ajánlatos a @KWindow|Pick@N ([Alt 0]) menüpontból elôhívni a megnyitott jegyzettömbök listáját, és onnan kiválasztani a megfelelôt. Nem hiányzik az eszközsor sem, azonban a program vezérlését alapvetôen -- a DOS-világban jól ismert és sokszor a végtelenbe tûnô -- többrétegû, hierarchikus menürendszerre építették párbeszédablakok helyett. Egyaránt kezelhetô egérrel, illetve billentyûzetrôl gombkombinációkkal. Személyes véleményem szerint az egeres mûködtetés kellemesebb, ami talán nem minden noteszgép tulajdonosának jó hír. Az 1--2--3 3.4 for DOS-szal ellentétben -- amely más kialakításban szintén lehetôvé teszi a 3D-s táblázatok kezelését -- az egyes lapok egyedi módon, értelmes szavakkal elnevezhetôk (például ""összegzés", ""1.üzem", ""2.üzem") és sorrendjük drag and drop technikával bármikor, tetszés szerint alakítható. Kártyázhatunk velük. Takarásban lévô lapoknál az egérrel a jelzôfülre kattintva elôbukkan a meghívott tábla (az aktuális tömb kiválasztott lapja). Mindez a tábláknak objektumokként való kezelése által lehetséges. @VCsoport mód -- egyedi tábla@N A laponkénti adatokhoz rendelhetünk dinamikusan megadott formulákat (például részösszegek, végösszegek), majd ezekhez grafikonok is fûzhetôk. Ezáltal az alapadatok mindenkori változása rögtön elemezhetôvé válik kimutatásokban és vizuálisan egyaránt. A Quattro Pro rugalmasságát jelzi, hogy az adatokat és funkciókat nemcsak laponként, hanem az egyes lapok között is képes kezelni a belôlük kialakított grafikonokkal együtt, így relációk alakíthatók ki az egyes adatcsoportok között. Ezt 3D-s csoportok definiálásával érhetjük el, ami az adatok ""lapokon átfûzött" kezelését jelenti. Ebbôl a szempontból a Quattro Pro kétféle -- csoportos és laponkénti -- kezelésmódot különböztet meg, melyek között egyetlen gombnyomással -- az utolsó jelzôfülecske után elhelyezkedô ""G" (Group) kapcsoló átváltásával -- lehet váltani. Csoport módban a formattálási változások és az adatok csoportszinten együtt kezelhetôk. Névvel ellátott és idôleges csoportok egyaránt kialakíthatók. ùgynevezett ""idôleges csoport" kialakításával a formattálási információk átörökítését érhetjük el, mintegy automatizálva azok más lapokon való megjenítését. Például ha az év hónapjait külön lapokon szerepeltetjük azonos szerkezetû kimutatás készítésekor. Mindez a következôképpen történik: a kurrens lapon ki kell jelölni a blokkot. A [Shift] gombot nyomva tartva rá kell kattintani a kijelölendô csoport utolsó lapjának fülecskéjére, mire a fülecskék alatt sötét aláhúzás jelenik meg, az egymáshoz rendelés megtörtént. Ettôl kezdve a kurrens blokk formátuma a kijelölt táblák megfelelô blokkjaira örökítôdik, és minden formátum változtatás az egész csoport minden lapján automatikusan végrehajtódik. Névvel ellátott csoport kialakításakor a Quattro Pro nem változtatja meg automatikusan a csoport lapjainak formátumát a kurrens lap formázása alapján, ebben is különbözve a Lotus metodikájától. Eltér vetélytársától a Quattro Pro abban is, hogy csoport kialakítása néhány lapon is lehetséges, ehhez nem kell felhasználni az egész jegyzettömböt. A csoportok létrehozása nem korlátoz a jegyzettömbök közötti és azokon belüli munkában. Elôre-hátra kapcsolhatunk jegyzettömböket és azokon belül lapokat, a kialakított csoportok némely lapjának formázása eltérhet a csoport egészétôl. Jegyzettömbön belül több csoport is definiálható, s az egyes változtatások csak a kurrens csoportra lesznek kihatással. A Lotustól eltérô a csoportba definiált táblák szerkeszthetôsége is. Ott a meghatározott formattálási és oszlopszélességi paraméterek kötelezôek a csoport minden tagjára, a Quattro Pro ezzel szemben lehetôvé teszi a csoporttagok egyedi kezelését. Ha nevesített csoportban a cellatartalmat több lapon keresztül is érvényesen akarjuk szerkeszteni, az [Enter] kiadása elôtt a [Ctrl]-t is nyomva kell tartani. Ilyen módon -- többek között -- közös oszlop- és sor-fejlécekkel valamint címekkel láthatunk el minden lapot. Ha lapspecifikus információt viszünk be, az [Enter]-t a [Ctrl] nélkül kell kiadni. @VFile-csatolás (links)@N A file-csatolási (links) opció teszi teljessé a notebook szisztéma adatkezelési lehetôségeit. Minden jegyzettömb egy .WQ2 kiterjesztésû file, így a jegyzettömbök csatolása file-ok csatolását jelenti. Az a jegyzettömb, ami a csatolt cellákat tartalmazza, az ""elsôdleges" (primary), mert ennek az értékei függenek a ""támogató" (supporting) jegyzettömbök által szolgáltatott értékektôl. Ez számos elônnyel jár: @V*@N programon belül módot nyújt a memóriával való takarékoskodásra; @V*@N mérsékli az adatok duplikált tárolását; @V*@N s nem utolsó sorban egyszerûsíti a munkát. Kialakítása a ""+[filenévlap:blokk-kijelölés]" szintaktika szerint történik. Meg kell nyitni a csatolásban résztvevô összes file-t. Bebillentyûzve a formula elsô részét, a blokkok kijelölése akár egérrel is történhet. îgy a Quattro Pro bármely cellája kapcsolatba hozható bármely jegyzettömb bármely lapjával. Összesen 63 kapcsolat létesíthetô egyidejûleg, s ezeken keresztül a csatolt táblák automatikusan aktualizálódnak, ha valamelyik relációjuk kiinduló értéke megváltozik. Az adatkapcsolati lehetôségek ilyen bôséges tárháza természetesen munkánk elbonyolítására is kiválóan alkalmas. Ilyenkor az @KAudit@N segít eligazodni a saját magunk által kialakított dzsungelben. Ez a funkció a jegyzettömb struktúra áttekintésére, az esetleges anomáliák kézbentartására szolgál. Tesztelôként, hibakeresôként egyaránt alkalmazható. Az Audittal @V*@N egy fastruktúrán keresztül megtekinthetjük a cellák függôségi viszonyait; @V*@N megkereshetôk kezdô értékek, közvetlenül megtekinthetôk egymástól függô cellák, egyáltalán áttekintést nyújt a jegyzettömb szerkezetérôl; @V*@N lehetséges hibák deríthetôk fel (például hibás hivatkozás egy címkére). A vizsgálat eredményei alapértelmezésben a képernyôre kerülnek, de ki is nyomtathatók nyomtatóra vagy file-ba. @VGrafikonok@N Nehezen emészthetô számhalmazok meggyôzô grafikákká szelidíthetôk a Quattro Pro gazdag grafikus eszköztára segítségével. Ez a mûfaj hagyományosan erôssége ennek a programnak, s most sem okozott csalódást. A grafikonok objektumokból állnak össze, melyekbôl minden egyes grafikon maximum 900-at tartalmazhat. 15 féle grafikontípus áll rendelkezésre, köztük négy 3D-s. A DOS-os táblázatkezelôk között a Quattro Pro az egyetlen, amely buborék grafikonok készítését is lehetôvé teszi. A nem angol anyanyelvû népek bizonyára örömmel fedezik fel a fonttípus megválasztásának lehetôségét. Kis türelemmel találhatók olyan betûtípusok grafikus módban -- például a roman és az óangol --, amelyek helyesen kezelik a kiterjesztett ASCII karaktereket, és a megfelelô helyeken ékezetes betûket írnak a képre az egyébként ilyenkor gyakori ""?" helyett. A grafikonkészítés megkönnyítése érdekében beépítettek egy úgynevezett gyorsgrafikon-készítôt, amely automatikusan elvégzi egy grafikon felvázolását. A @KGraph|Type@N menüben kiválasztjuk a használni kívánt grafikontípust, majd a [Ctrl G] -- vagy a @KGraph|Fast Graph@N -- hatására a közben kijelölésre került blokkról grafikon készül az általunk megadott típusban, amit aztán a beépített ""rajzasztalon" (@KAnnotator@N) végleges formába önthetünk. Megemlítendô még, hogy az erôsen ""ugráló" grafikonok elemzését nagyban megkönnyítik a program által kínált simító függvények, mozgó átlagok, lineáris és exponenciális trendvonalak. Az elkészült grafikonokat alaposabban is szemügyre vehetjük a @KPan & Zoom@N funkció segítségével. Egészképes grafikonon az egér bal majd jobb gombját kattintva és nyomva tartva a képernyô tetején megjelenik a funkciót vezérlô eszközsor. Használata magától értetôdô, megszabadulni tôle a jobb egérgombbal lehet. Evés közben jön meg az étvágy, így van ez grafikonnézegetés közben is. Szerintem jót tenne ennek a funkciónak, ha a 3D-s grafikonok nemcsak síkban, hanem térben is elforgathatók lennének (lásd Excel). îgy az egyébként takarásba kerülô értékek is könnyedén megtekinthetôk lennének, nem kéne emiatt újraszervezni a sorozatokat. @VAnnotate@N Nagyszerûen sikerült ellenben az @KAnnotator@N (jegyzetekkel ellátó). Lehetôvé teszi nyers grafikonok rajzolását és átméretezését, szövegekkel való ellátását; nyilak, vonalak, sokszögek és ellipszisek szerkeszthetôk az ábrához minimális erôfeszítéssel. Lehetôvé teszi szabadkézi rajzok készítését is, s segítségével a grafikonok egyes pontjainak kiemeléséhez azokat dombormûves hatással láthatjuk el. Clipboard funkcióján keresztül külsô .CLP és .CGM formátumú ábrákat használhatunk fel bemutatónk változatosabbá tételéhez, melyekbôl jónéhányat a csomaggal együtt szállítanak. Mindezeknek -- és használója leleményességének (!) -- köszönhetôen a lekérdezések és bemutatók professzionális külsôben pompázhatnak. @VSlide show (diaporáma)@N A kreativitás lehetôségét rejtik magukban a program diaporámakészítô és -lejátszó képességei is. Megfelelôen elôkészítve akár egy noteszgéprôl is levezérelhetô olyan bemutató, ahol az elôadó által tálalt adatok kedvezô üzleti döntéssé formálódnak a hallgatóságban. Készíthetô interaktív vagy önfuttató ""diaporáma" (slide show) -- elôkészített grafikus anyagainkból --, mely digitalizált hangeffekteket is használhat. A képek átúsztatásakor 24 különbözô képi effektussal élhetünk -- közöttük például feloldódás, felépítés, letörlés, írisszerû (fókuszból kinyíló) megjelenés --, és mindeközben fanfárok szólhatnak, dobpergés kísérheti a következô látványt, végül a gép hangszórójából ""thank you"-t hallatva udvariasan megköszönheti a figyelmet. Az Annotator segítségével úgynevezett grafikus gombok helyezhetôk el az egyes grafikonokon; ezek csak teljesképernyôs módban mûködnek. Egy ilyen gomb megnyithat egy másik grafikát vagy tartalmazhat macro utasítássort, esetleg egy macro nevet. Rákattintva a gombra kinyílik a grafika vagy végrehajtódik a macro. Direkt macro utasítássor is beírható, maximálisan 80 karakter terjedelemben, szintén ""[" zárójelek között. Mindezekbôl már sejthetô, egy ilyen elôadás nincs a képek szigorúan elôre meghatározott rendjére kárhoztatva. Ciklusok és elágazások szervezhetôk a nyitó- és zárókép közé, s így az elôadó viszonylag asszociatívan váltogathat bemutatója során az elôkészített anyagok között. @VElemzések, dinamikus adatképzés, macro nyelv@N Természetesen macro nyelv is tartozik a programhoz. Itt meg kell jegyezni, hogy egy Egyesült Ållamokbeli bíróság határozata értelmében az eredetileg kialakított Lotus 1--2--3 for DOS macro-kompatibilitást ki kellett emelni a programból, s az addig eladott példányokat a javított verzióra kellett cserélni. Jelenleg tehát ennek a cégnek a termékeivel nem kompatibilis a program. Viszont érdekesen használták fel a jegyzettömbök nyújtotta lehetôséget a macro használathoz. Mód van úgynevezett ""macro library" (macrokönyvtár) definiálására. Ez nem jelent mást, mint egy erre a célra megnyitott jegyzettömböt, ami kizárólag macrokat tartalmaz. Használatához a @KTools|Macro|Library|Yes@N menüpontot is be kell kapcsolni. Ha a Quattro Pro nem talál az éppen aktuális jegyzettömbben egy hivatkozott macrot, akkor a macrokönyvtárban is keresni fogja. A macrok külön jegyzettömbbe szervezésének eredményeképpen egyszerre megnôhet az adatkezelés és a macrok üzembiztonsága. Például egy adatbázis adatainak feldolgozása során a -- macro -- mûködést nem befolyásolja az adatbázis sorai számának megváltozása, vagy riport készítésekor a riport tartalmának méretváltozásai. Külön kézikönyv foglalkozik a macrokészítés lehetôségeivel, és az összesen 115 féle utasítás és funkcióhívás leírásával. Itt pontos eligazítást kaphat az érdeklôdô az önmagában véve struktúrált programnyelvnek tekinthetô nyelv használatát illetôen. Ha elakadnánk, segíthet az [F1-gyel meghívható -- egyébként a teljes programra vonatkozóan környezetérzékeny -- @KHelp@N funkció, melynek tartalma, színvonala azonban elmarad a Borland-féle Turbo-környezetekben megszokottól. A macrokészítés egyfajta lehetôségét jelenti a @KRecord@N funkció, ami a végrehajtott mûveleteket rögzíti. Ez névvel ellátva késôbb macroként visszajátszható, de készíthetô saját fejlesztésû macro program is. Lehetôség van szubrutinhívásokra és ciklusok szervezésére, de mód nyílik a Quattro Pro menüpontjainak macroból való mûködtetésére és saját készítésû egyedi menürendszerek kialakítására is. Szintén Quattro Pro sajátosság a macrok kapcsolt file-okban (links) szerepeltetése. Mindezt egy mintaalkalmazás is segít elsajátítani. A házilag készített macro-listák helyességét a @KDebug@N (hibakeresô) funkcióval ellenôrizhetjük. Elindításához be kell állítani a @KTools|Macro|Debugger|Yes@N állapotot, majd a @KTools|Macro|Execute@N-ot követôen elindíthatjuk a macrot a számára definiált cellából. A debuggerrel lépésrôl lépésre nyomonkövethetô egy macro futása, az egyes lépések közötti szünetek állítható hosszúságúak. Töréspontok helyezhetôk el a macro-listában, amiket a debugger kétféleképpen tud kezelni: @V*@N normál sebességgel lefuttatja a listát a töréspontig, s innen kezdve átvált a lépésenkénti végrehajtásra, vagy @V*@N normál sebességgel eljut a töréspontig, majd vár a továbbengedésre. A debugger mûködése alatt a képernyô alsó harmadában megjelenik a @KDebug@N ablak. Felsô három sorában három aktuális macro utasítás jelenik meg, melyek közül a középsô az éppen futó utasítás, s az utána következô a következô. A @KTrace@N ablaknak nevezett alsó keretben az utasítás tartalma, a macro hatása jelenik meg. Készíthetô macro az úgynevezett @KTranscript@N funkcióval is. A Transcript egy naplózó segédlet, melyet négyféle dologra használhatunk: @V*@N korrigálhatóvá teszi az elszúrt mûveletsorokat (egyfajta undo); @V*@N védelmet nyújt áramkimaradás és rendszerösszeomlás esetére; @V*@N ellenôrzi a jegyzettömbön végzett változtatásokat; @V*@N macrok készíthetôk a segítségével. Mûködésekor az aktuális könyvtárban létrehoz egy QUATTRO.LOG nevû file-t, melybe lépéseinket macro szintaktika szerint tárolja, alapértelmezésben menüekvivalens parancsokként. Minden mûveletet ""checkpoint"-okkal tagol, amit ""~" vonallal jelez a listában. A rögzítés szintaktikáját -- késôbb menübôl -- gombkombinációkra lehet változtatni. Elôcsalni az [Alt F2], [T]-vel vagy a @KTools|Macro|Transcript@N menübôl lehet. Ekkor egy külön ablakban megjelenik a naplózott lista, amelyhez az ominózus ""/,?" (slash) gombbal saját menü hívható. Az ablak tartalma a kurzormozgató nyilakkal görgethetô és szerkeszthetô, listarészletek kimásolásával macrok készíthetôk belôle. Ilyen naplólista elhelyezhetô a macrok számára kialakított külön jegyzettömbön, vagy beilleszthetô közvetlenül a munkafile-ba is. Visszajátszásához az [Alt F2], @KExecute@N menüpontot és a cellakijelölést követôen elég egy [Enter]. A QUATTRO.LOG mérete alapértelmezésben 2000 lépés, de menübôl állítható 0--25000 között. A 0 beállítása -- a saját menü @KMax history length@N pontján -- a funkció kikapcsolását eredményezi. Ha megtelt a megadott méret, az aktuális QUATTRO.LOG-ot átnevezi QUATTRO.BAK-ra -- ha van ilyen, azt felülírja -- és elkezd naplózni egy újabb QUATTRO.LOG-ba. Az eddig ismertetett eszköztárat egészítik ki az elemzô és adatkezelô funkciók. Az analizálás képessége a dolgok kézbentartásának lehetôségét rejti magában. A Quattro Pro ehhez a következô eszközöket kínálja: @V*@N Mi-lenne-ha? (What-If) jellegû táblák számítása; @V*@N mûveletek mátrixokkal; @V*@N regresszióanalízis készítése; @V*@N meghatározott tartományon belüli változók gyakoriságának megállapítása; @V*@N függvény kialakítása meghatározott adatok alapján; @V*@N az értékek legjobb kombinációjának megkeresése, ha a problémát többféleképpen is le lehet írni. Ez utóbbiakhoz a továbbfejlesztett @KOptimizer@N nyújt hathatós segítséget. Használatához ki kell alakítani egy olyan jegyzettömb modellt, amely a kiinduló adatok mellett realisztikus becslést tartalmaz a problémáról és leírja annak három összetevôjét: @V*@N a kívánatos eredményt @V*@N a változókat, melyeket az @KOptimizer@N variálhat a megoldás keresésekor @V*@N és a feltételeket vagy korlátozásokat, melyeket figyelembe kell vennie a kidolgozás során. A probléma felvázolása után elegendô kiadni a @KGo@N utasítást és az @KOptimizer@N elkezd dolgozni egy olyan megoldáson, amely a leginkább megközelíti a kívánatosat. Minden újraszámolás iterációs eljárást hív meg, melyet alapértelmezésben 100-szor hajt végre, de ""természetesen" ez is módosítható akár 1000-szeres végrehajtásra is. @VKülsô file-ok, adatok kezelése@N A Quattro Pro fejlett adatkezelô funkciókkal rendelkezik. A gyártó állítása szerint a @KFile|Open@N, @KFile|Save@N, @KFile|Retrieve@N és a @KTool|Combine|Copy|File@N menüpontok külsô program közbeiktatása nélkül kezelik a Quattro Pro korábbi verziójú file-jait az elsô Quattróig visszamenôen, a windowsos Quattro Pro file-jait, a Reflex és Dbase formátumok mindegyikét (II, III, III+, IV), valamint a Paradox és Harvard Graphics 3.0 file-okat. Emellett a legkülönbözôbb lehetôségeket nyújtja adatbázis mûveletek elvégzéséhez is. Nagy adatmennyiségek kezelésére nem ajánlható adatbázis-kezelôként, tervezôi ennek a funkciónak a kialakításakor elsôsorban az elemzésekhez szükséges adatok elérését kívánták lehetôvé tenni. Viszonylag kisebb adatmennyiségek mellett azonban -- szerintem -- akár relációs adatbázis-kezelônek is megfelel a korábban tárgyalt -- s a DOS-os táblázatkezelôk között egyedülálló -- adatszervezési lehetôségei következtében. Adatbázis-kezelô funkciói lehetôvé teszik például: @V*@N a rekordok rendezését az adatbázisban; @V*@N meghatározott feltételek szerinti keresést; @V*@N a megtalált rekordok kivonatolását a jegyzettömb egy különbözô helyére; @V*@N az adatbeviteli formula alakítását; @V*@N közvetlen kapcsolat kialakítását Paradox és Quattro Pro file-ok között, amit a kézikönyv részletesen tárgyal. Adatbázisként kezelhetünk jegyzettömbön található vagy külsô adatbázisból származó adatokat egyaránt. Mentéskor a megfelelô kiterjesztést használva a fenti adatbáziskezelôk által kezelhetô formátumban kerülnek letárolásra a Quattro Pro által feldolgozott file-ok. Kiemelkedôen jó a Paradox file-ok kezelésének támogatása. SQL szerkezetû adatbázis file-ok is felhasználhatók, azonban ehhez ""segédprogramként" szükség van a Paradox (3.5 vagy 4.0) for DOS-ra és a Paradox SQL Links nevû meghajtóra, mely nem része a csomagnak, mivel a Paradox külön árusított része. Ilyen módon is csak lekérdezni képes ezeket az file-okat, helyben módosítani nem. Egyfajta eljárásként azonban más néven, Quattro Pro formátumban újra letárolhatók az adatok. A Quattro Pro adatbázisként maximum 8191 rekordot kezel, tehát csak egy lapot. Ez -- tekintettel a jegyzettömb struktúrára -- nem zárja ki nagyobb mennyiségû rekord kezelését, azonban az adatbázis mûveleteket nagyobb méretnél minden lapon meg kell ismételni. Ezek tehát nincsenek felkészítve a 3D-s környezetre, csak 2D-sek! Jómagam dBase III Plus formátumú file-lal próbálkoztam, tulajdonképpen sikeresen. Helyesen ismerte fel az adatszerkezetet és a helyére tette az adatokat, az oszlopszélességeket azonban néhol kézzel kellett utána állítani, amit villámgyorsan meg tudtam csinálni ([Ctrl W], majd a jobbra-balra nyíl + [Enter]). Ha a megadott rekordszámot túllépô adatfile-t akarunk megnyitni, csak egy lapnyi adatot hajlandó beolvasni. @VHálózat, printer@N Ezt a hagyományosan egyedi mûfajt, a táblázatkezelést is elérte a változások szele. A Quattro Pro for DOS hálózaton végzett munkához is fel van készítve. Ennek egyik elônye, hogy különbözô emberek között csatolt jegyzettömbök kialakításával megosztható a munka. Elsôdleges jegyzettömbnek definiálhatunk egy eredménytáblát, amihez a támogató jegyzettömböket a hálózat más-más pontján készítik. További elônye, hogy nem kell hozzá a Windows, s a sokszor lassú LAN-okon nem terheli még az is a gépeket (hacsak nem a Workgroups az ""illetô" LAN). A hálózatos mûködést nem volt módom kipróbálni, ezért a lehetôségek ismertetésekor a dokumentációban leírtakra hagyatkozom. Telepítéskor választható serverre való installálás. A program kompatibilis minden elterjedtebb DOS alapú PC-s hálózati operációs rendszerrel, így a Novell Netware-rel is. Netware alatt file-hozzáférés és osztott nyomtató használat lehetséges az összes egyéb hálózati szolgáltatással, melyeket komplex parancsok betanulása nélkül a Quattro Pro menürendszerébôl érhetünk el. Hogyan történik egy nyomtatás a Quattro Próból Novell környezetben? Szokásos módon elindítható; az adott printer függvényében beállítjuk a nyomat paramétereit -- margók, elhelyezkedés stb. --, majd a megfelelô menüpontból kiadható a nyomtatási utasítás, célszerûen a nyomtatót jelölve meg nyomtatási célként. A nyomat sorsáról a Print Managerben tájékozódhatunk. Itt menübôl meghívva megtekinthetô a nyomtatási sorrend és megfigyelhetôk a nyomtatási munkák. A nyomtatást elindító tovább dolgozhat a táblázatokon, a nyomat elkészültekor a program visszajelez. A nyomtatás elindítása elôtt még egy utolsó pillantást vethetünk a készülô nyomatra, és ez nem hálózatspecifikus szolgáltatás! @KA Print|Destination|Screen Preview@N menü beállítása után a @KSpreadsheet|Print@N hatására a próbanyomatot (print preview) szolgáltató önálló felületre jutunk. Kényelmesen, a méretet számunkra láthatóvá ""zoom"-olva pásztázhatjuk végig a nyomtatásra kerülô anyagot. A tájékozódást a jobb felsô sarokban egy mini méretû, de teljes képet nyújtó ablakocska is segíti. Ne feledjük azonban az @KAdjust Printer|Align@N menüpontban a nyomtatandó lapszámot 1-re visszaállítani, ha elôzôleg esetleg több lett volna megadva. A Quattro Pro a 3D-s blokkok kinyomtatásával is megbirkózik. @VVROOMM 2.0@N A Quattro Pro 5.0 for DOS praktikusan nézve minden platformon fut. A többdimenziós táblázatok áttekinthetô formába szervezése és a velük való munka egyszerûsítése mellett készítôinek szándéka szerint a Quattro Pro for DOS 5.0-nak minden PC-n mûködnie kell! Figyelem, ez is hozzá tartozik az elején emlegetett koncepcinális újszerûséghez. A Borland ""VROOMM 2.0"-nak keresztelt szoftverépítô technológiája teszi ezt lehetôvé. Tekintve a PC-nek nevezhetô szerkezetek sokféleségét -- a 4,77 MHz-es XT-ktôl a szubnoteszgépeken keresztül a többprocesszoros csúcsgépekig -- ez egy ambíciózus és a felhasználók szempontjából mindenképpen dicséretes törekvés, amely napjainkban mintha kissé háttérbe szorult volna! (Floppys rendszeren azért már nem életképes, mint ahogyan az elsô Quattro Pro még ezt is megtette.) A program a Borland saját Turbo Pascal compilerével íródott. Objektumorientált szemlélettel, az úgynevezett overlay technika alkalmazásával készítették (a VROOMM ezt az overlay technikát támogatja automatikusan). Képes a gépen talált EMS memóriát hasznosítani maximum 8 Mbyte-ig; ennek mikéntjérôl maga a felhasználó rendelkezhet egy menüpont segítségével (@KOptions|Other|Expanded memory@N). A Q.EXE /X kapcsolóval indítva 512 Kbyte extended memóriát (VROOMM Object Cache) cache-ként használ az objektumok memóriában tartására, így kisebb memóriakapacitás esetén is normális mûveleti sebesség érhetô el. ùjdonság -- az 5.0 verzióban -- a Hercules mono kártyák grafikus üzemmódú támogatása. Ezzel az új lehetôséggel csak egy ""Hercules kompatibilis" videovezérlôjû laptopon támadt gondunk: grafikus megjelenítésre kapcsolva még hibátlan képet adott, ám onnan már nem tért vissza a program, lefagyott. Mindezek szerint tehát akár egy 512 Kbyte memóriával és Hercules monitorral rendelkezô XT tulajdonost is képes kiszolgálni grafikus WYSIWYG módban (ezt a Windows talán soha nem teszi meg)! A Borland mindazonáltal legalább 640 Kbyte-ot javasol a WYSIWYG-hez. A program tetszés szerint mûködtethetô grafikus vagy karakteres képernyômódban. Az elôbbi szebb, az utóbbi gyorsabb, a munkafázis függvényében egyszerûen, egyetlen kattintással kapcsolhatunk a két üzemmód között. Az eredetileg matematikusnak tanult Philippe Kahn csapata egy hatékony, szervezési és kezelési módjában grafikus környezetben mûködô társait idézô számolótábla quintesszenciáját készítette el. Nem akar használója helyett mindenttudó lenni, viszont hozzásegíti ehhez a maga eszközeivel. Könnyen áttekinthetô munkafelületet kínál, villámgyors, bemutató képességeit tekintve pedig kiemelkedô programot ismerhettünk meg a Quattro Pro 5.0 for DOS-ban. @KVaczulin György@N @VSebesség@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ Az ismerkedés a következô gépek segítségével történt: │▒ │ │▒ │ @V*@N Octec Panther II. alaplap, 33 MHz-es AMD 386SX, │▒ │ lebegôpontos koprocesszor, 8 Mbyte RAM, 40 Mbyte │▒ │ merevlemez, Hercules mono monitor, DR DOS 6.0 │▒ │ SuperStorral és anélkül │▒ │ │▒ │ @V*@N Octec Panther II. alaplap, AMD 386SX/25, │▒ │ lebegôpontos koprocesszor, 4 Mbyte RAM, 120 Mbyte │▒ │ merevlemez, színes SVGA monitor, MS DOS 6.2 │▒ │ DoubleSpace-szel. │▒ │ │▒ │ Használat közben feltûnôen gyakran nyúlt a vincsihez, │▒ │ látszólag indokolatlanul. Bosszantott a dolog, ezért │▒ │ igyekeztem ennek egy kicsit utánajárni. │▒ │ │▒ │ Leírás szerint az EMS memória használatát preferálja a │▒ │ program. Ilyet néhány 286-osra is, de a 386SX vagy │▒ │ fejlettebb processzorú gépek mindegyikére lehet │▒ │ konfigurálni; mint látni fogjuk, a Quattro Pro mûködik │▒ │ enélkül is. Az @KOptions|Hardware@N menüpontban │▒ │ tudósít a program az általa észlelt állapotokról. Ha │▒ │ nem jelez semennyi EMS-t, noha a CONFIG.SYS-ben │▒ │ konfigurálva lett, érdemes lefuttatni a csomaggal │▒ │ szállított EMSTEST.COM nevû tesztprogramot. Ha ez is │▒ │ kijelenti, hogy nincs konfigurálva EMS memória, érdemes │▒ │ utána nézni az alkalmazott meghajtóprogram │▒ │ paraméterezésének vagy esetleg egy másik drivernek. A │▒ │ meglévô EMS memória felhasználásáról szintén az │▒ │ @KOptions@N menübôl, de az @KOther|Expanded@N │▒ │ @Kmemory@N-nál rendelkezhetünk a következôk szerint: │▒ │ │▒ │ @V*@N @KBoth@N: (alapértelmezés) jegyzettömb adatok és │▒ │ formattálási információk használják az EMS-t; │▒ │ │▒ │ @V*@N @KFormat@N: csak a jegyzettömb formattálási │▒ │ információk; │▒ │ │▒ │ @V*@N @KSpreadsheet@N: a cella adatok használják; │▒ │ │▒ │ @V*@N @KNone@N: egyáltalán ne használja az EMS │▒ │ memóriát. │▒ │ │▒ │ A változtatások csak a jegyzettömbök újrahívásakor │▒ │ érvényesülnek. A doksi szerint olyan memóriameghajtót │▒ │ érdemes választani, amely a felhasználható memóriát │▒ │ képes a felhasználói programok igénye szerint akár │▒ │ extended, akár expanded memóriaként prezentálni. Ez │▒ │ esetben érdemes -- a cikkben említett -- /X kapcsolóval │▒ │ indítani a Quattro Prót. Ez áll tehát az írásban. │▒ │ │▒ │ Szomorúan kellett azonban konstatálnom, hogy a helyzet │▒ │ a vincsi szempontjából alapvetôen mit sem változott. │▒ │ Lehetne a @KTranscript@N funkcióra fogni mindezt, ki is │▒ │ lehetne kapcsolni azt, de az ilyen kibúvó felérne egy │▒ │ kisebbfajta öncsonkítással. Filozófiai síkra tereltem │▒ │ a problémát: sztoikus nyugalommal belenyugodtam a │▒ │ program ilyetén rigolyájába; azaz mégsem, ha vincsi, │▒ │ hát legyen -- gondoltam --, de akkor elô a cache-sel! │▒ │ │▒ │ Próbálkozásaimat ezúttal siker koronázta. Igyekeztem │▒ │ megkeresni azt a minimálisan szükséges méretet, ahol │▒ │ már hatékonyan alkalmazható a cache. Már a BUFFERS │▒ │ 3-ról 20-ra növelését is meghálálta, majd úgy 48-nál │▒ │ kimerült az ebben rejlô lehetôség. Bevetettem a cache-t │▒ │ -- extended memóriára konfigurálva --, elôször 64 │▒ │ Kbyte-nyi mini mérettel. Az eredmény nem sokban │▒ │ különbözött a 48-as BUFFERS-nél tapasztaltaktól. │▒ │ Sorban haladva 128, 256, 1024, 2048 Kbyte-ot állítottam │▒ │ be. Tapasztalatom szerint az 1 Mbyte-os méret jelentett │▒ │ újabb minôségi fokozatot; általában véve kimondható, │▒ │ közel egyenes arányú az összefüggés a cache │▒ │ méretnövedése és a Quattro Pro reakciósebessége között. │▒ │ │▒ │ Két határpont mutatkozott: cache nélkül a BUFFERS-nek │▒ │ -- memóriafoglalás szempontjából -- elfogadhatóan │▒ │ legmagasabb értéke -- figyelem, ez gépenként és │▒ │ operációs rendszerenként változó érték! --, és cache │▒ │ alkalmazásakor az 1 Mbyte-os illetve nagyobb tartomány. │▒ │ A méret nyilván a kezelt adatmennyiségtôl is függ, │▒ │ ezért kinek-kinek magának kell megtalálnia a számára │▒ │ ideálisat igényei és lehetôségei függvényében. A │▒ │ folytonos vincsihasználatot mindenesetre ilyen módon │▒ │ kezelhetôvé szelidíthetjük. A cache mellesleg a mûködés │▒ │ felgyorsulását is eredményezheti, ha azt az extended │▒ │ memória területére konfiguráljuk. Talán az 5.01-es │▒ │ verzió már képes lesz detektálni a felhasználható │▒ │ memória mennyiségét, és rugalmasabban reagál arra is, │▒ │ ha elegendô áll a rendelkezésére. Addig is egy │▒ │ megbízhatóan mûködô lemezcache program javíthat a │▒ │ teljesítményen, esetleg mivel a Quattro nem hajlamos │▒ │ ""lefagyni" és viszonylag kicsi, akár memórialemezrôl │▒ │ is használható. Ilyenkor ne felejtsük visszamásolni │▒ │ munkafile-jainkat a vincsire kikapcsolás elôtt. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VFogyókúra@N │▒ │ │▒ │ Telepítéskor a teljes program mintegy 4,6 Mbyte-ot │▒ │ foglal a vincsin -- ami tovább csökkenthetô --, a │▒ │ Borland mindazonáltal legalább 6 Mbyte-ot tart │▒ │ szükségesnek. A 1,5 Mbyte különbségre a program │▒ │ mûködésmódja adhat magyarázatot. Telepítéskor létrehoz │▒ │ egy üres FONTS nevû alkönyvtárat. Bitstream │▒ │ betûtípusok használatakor ebben tárolja azokat az │▒ │ információkat, amelyek asszociálhatók a megfelelô │▒ │ munkafile-lal. Ennek köszönhetôen hízásra hajlamosnak │▒ │ vélhetnénk, azonban -- ha lassabban is, de -- │▒ │ felépülnek a grafikonok akkor is, ha ez az alkönyvtár │▒ │ üres. │▒ │ │▒ │ A telepítés egyébként minden file-t a megjelölt │▒ │ alkönyvtárba küld, olyanokat is, amikre vélhetôleg │▒ │ sosem lesz szükségünk. Segítségképpen rendelkezésünkre │▒ │ áll a Borland szoftvereinél megszokott FILELIST.DOC │▒ │ file, amely az egyes file-ok funkciójának rövid │▒ │ leírását tartalmazza. Ez a file egyúttal a késôbbi │▒ │ használat során segíthet megállapítani a │▒ │ kiszelektálható, sosem használatos file-okat, területet │▒ │ szabadítva fel ezáltal. îme néhány ötlet ehhez: │▒ │ │▒ │ @V*.W??:@N példafile-ok a program használatának │▒ │ elsajátításához; │▒ │ │▒ │ @V*.CLP:@N Annotatorhoz használatos rajzfile-ok │▒ │ (képek); │▒ │ │▒ │ @V*.TRN:@N fordító (translation) segédprogram az SQZ! │▒ │ formátumokhoz; │▒ │ │▒ │ @V*.SND:@N hangfile-ok; │▒ │ │▒ │ @VBSINST.*:@N Bitstream fonttelepítô; │▒ │ │▒ │ @VSPDINST.*:@N Bitstream fonttelepítô; │▒ │ │▒ │ @VREADME.*:@N a dokumentáció kiegészítése; │▒ │ │▒ │ @VPREAMBLE.*:@N csak Postscript nyomtatókhoz szükséges; │▒ │ │▒ │ @VPOSTSCRP.*:@N csak Postscript nyomtatókhoz szükséges; │▒ │ │▒ │ @VQPUPDATE.*:@N csak hálózatra telepítéskor szükséges; │▒ │ │▒ │ @VUNZIP.*:@N csak a Quattro Pro telepítésekor │▒ │ szükséges; │▒ │ │▒ │ @VNEWMU.*:@N a 4.0 verzió menüszerkezetét alakítja ki │▒ │ az 5.0-ban; │▒ │ │▒ │ @VNEWMUQP.*:@N a 4.0 verzió menüszerkezetét alakítja ki │▒ │ az 5.0-ban; │▒ │ │▒ │ @V*.HLP:@N súgó képernyôk; │▒ │ │▒ │ @VSAMPLE.QLL:@N példa @@funkció könyvtár. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ @<9404\SCREEN08.GIF>A rajzasztal clipboarddal, szabadkézi rajzolás lehetôségével, menük helyett@N @<9404\SCREEN08.GIF>smarticonok@N @<9404\SCREEN06.GIF>Egyszerre több jegyzettömb is szem elôtt lehet (és ugyanaz grafikusan)@N @<9404\SCREEN23.GIF>Szöveges módban szabadon mozgathatjuk, méretezhetjük az ablakokat@N @<9404\SCREEN05.GIF>Grafikon étlap@N @<9404\SCREEN21.GIF>Macro library -- külön jegyzettömb macrofile-oknak@N @<9404\SCREEN14.GIF>Jelenben a jövô -- a menüerdôben feltûnik egy-egy párbeszédablak is@N @<9404\SCREEN07.GIF>A gazdag betûtípus-választék tolópotméteres menüablakban@N @<9404\SCREEN20.GIF>A helyzethez illeszkedô súgó csak a legszükségesebbeket tartalmazza (helpecske)@N @<9404\SCREEN09.GIF>Grafikonjainkat kidomborodó (duzzadó, dombormûves) feliratokkal tehetjük még@N @<9404\SCREEN09.GIF>vonzóbbá@N @<9404\SCREEN17.GIF>Gazdag eszközkészlet van segítségünkre munkánk során@N @<9404\SCREEN18.GIF>Az Options-ben részletekbe menôen beállíthatjuk a munkakörnyezetet@N @<9404\SCREEN15.GIF>A nyomtatás irányítható képernyôre, file-ba, vagy akár Postscript nyomtatóra is@N @<9404\SCREEN16.GIF>Adatbázis-kezelés és közvetlen átjáró a Paradoxhoz@N @<9404\SCREEN10.GIF>A Filemanagerrel és DOS shell-lel minden file-mûvelet elvégezhetô a kilépés@N @<9404\SCREEN10.GIF>kényszere nélkül@N @<9404\SCREEN04.GIF>Hatékony eszközök segítik a macrók készítését@N @<9404\SCREEN11.GIF>A 3D-s munkát gazdag eszközkészlet támogatja@N @<9404\SCREEN03.GIF>A lapszéli fülecskék asszociatív nevekkel láthatók el@N @<9404\SCREEN19.GIF>A Horizontal és Vertical opció azonos lap különbözô részeinek egyidejû@N @<9404\SCREEN19.GIF>megtekintését teszi lehetôvé@N @<9404\SCREEN13.GIF>Szinte bármilyen formázási mûvelet elvégezhetô@N